A jövő katonái
Az utóbbi idõszak egyik legérdekesebb katonai projektje az amerikai Future Combat System program, amelynek keretében meghatározzák az Egyesült Államok hadserege számára jövõben fejlesztendõ haditechnikai eszközökkel és fegyverekkel szemben támasztott követelményeket. Igaz, részben csökkentették a programra szánt költségeket, ez a csökkentés azonban nem érinti a katonák számára fejlesztendõ felszereléseket – a Land Warrior programját.
A döntés érthetõ, bár egy újabb "nagy háború" lehetõsége nem jelentõs, a lokális konfliktusok, ahol az automata fegyverrel és gránátvetõvel felfegyverzett katonák fontos szerepet játszanak, napjainkban is zajlanak, és világosan látszik, hogy a közeljövõben sem fognak megszakadni. Az Egyesült Államok mellett több ország foglalkozik hasonló projekttel.
A jövõ katonáinak jövõbeni felszerelése biztos, hogy tartalmazni fog híradó eszközöket, navigációs berendezéseket, éjjellátó eszközöket, lézeres távolság-meghatározókat, elektronikus térképeket és természetesen önvédelmi eszközöket (páncélmellényt, sisakot stb.), tökélesített lõfegyvereket és ruházatot, amely termosztatikus szövetbõl készül, s egyaránt véd a túlmelegedéstõl és kihûléstõl.
Land Warrior
Az amerikai program, amely a többi hasonló programnál korábban kezdõdött, mára már eredményeket tud felmutatni. 2003-ban az Egyesült Államokban létrehozták a Land Warrior Block 1 és Land Warrior Block 2 készletet, amelyek közül a második a Stryker páncélos jármû katonái számára készült. Napjainkban a jövõ felszerelésének fejlesztési projektje új néven – Mounted Warrior -, a General Dynamics C4 Systems cég égisze alatt zajlik.
A Mounted Warrior készlethez tartozik egy számítógép, sisakkijelzõ (HMD – head-mounted display vagy helmet-mounted display), GPS-navigációs berendezés, rádióberendezés, áramforrás és fegyverrendszer-irányító berendezés. A katona a video- és infravörös kamerának köszönhetõen felderítést tud végezni, amelyek képe a sisakkijelzõn jelenik meg. A sisakot felszerelik ezen kívül monokuláris optikai rendszerrel, fejhallgatóval és mikrofonnal. Az összes egység, beleértve a Stryker páncélozott jármûveket is, egységes információs rendszert fog használni. A páncélozott jármûvek nemcsak a katonák szállítására és tûztámogatásra alkalmasak, hanem a harctéren mintegy "információs csomópontként" is szolgálnak, biztosítva ezzel az információáramlást az egységek között.
2006. szeptember 1-jén a Washington államban állomásozó 23. gyalogsági hadosztály 4. dandárjának állományát látták el 440 Land Warrior és 147 Mounted Warrior felszereléssel, a csapatpróba (terepen történõ alkalmazás) végrehajtása céljából. A csapatpróba eredményeképpen 2007 februárjában a Pentagon a bejelentette a program befejezését az alacsony hatásfok miatt, ami a szükséges technológia hiánya miatt következett be.
2007 júniusában azonban a 4. dandárt Irakba vezényelték, ahová magukkal vittek 200 készlet Land Warrior és Mounted Warrior felszerelést. A felszereléseket a járõrözések alatt vizsgálták városi és sivatagi körülmények között.
Augusztusban mutatták be az új, modernizált felszerelést, amely jelentõsen könnyebb elõdjénél, és technikai újítások egész sorát hordozza magán. Ezek az újdonságok a teljesség igénye nélkül: az új elektronikus berendezés, amelynek súlya mindössze 3,2 kg, szemben az elõzõvel, ami 4,5 kg-ot nyomott. A GPS helymeghatározó és a sisakkijelzõ mellett újdonság a "Bumeráng" névre keresztelt berendezés, amelynek segítségével az orvlövészek pozícióját lehet meghatározni, valamint az irányítóegységhez tartozó nagyobb hatásfokú, kompakt billentyûzet.
2007 júliusában az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának védelmi bizottsága határozatot fogadott el, amelynek értelmében folytatni kell a Land Warrior programot. A 2008. évre tervezett védelmi kiadások között 18,7 millió dollárt irányoztak elõ a sivatagi kísérletek folytatására, valamint a felszerelés tökéletesítésére.
Érdekes az a tény, hogy 2005 februárjában a Land Warrior programot egyesítették a Future Force Warrior projekttel, amelynek célja a Land Warrior II elõállítása volt egy teljesen új, "futurisztikus" technológia alkalmazásával. Figyelmen kívül hagyva a két program egyesítését, a Future Force Warrior egy távlati terv, és finanszírozása a Land Warrior program lezárása után is valószínû. Az FFW felszerelés egyik kulcseleme a kevlárból készülõ "ruha", amely biztosítja a katona védelmét (golyóálló), és az elektromechanikus "izomzatnak" köszönhetõen megnöveli "fizikai erejét".
Az amerikai hadsereg nyilatkozata szerint a Land Warrior és a Mounted Warrior felszerelések alkalmazása Irakban, harci körülmények között nagymértékben megkönnyítette a katonák mozgását utcai körülmények között, valamint növelte koordinációs lehetõségeiket harci feladatok végrehajtása közben.
Ugyanakkor sok katona beszél arról, hogy a felszerelés kényelmetlen, nem elég tartós, mindemellett az új elektronikus berendezésen keresztül nehézkes a parancsadás, az egymás közötti kommunikáció.
Figyelmen kívül hagyva a katonák negatív észrevételeit az új rendszerekkel kapcsolatban, a programot folytatni kívánják a sivatagban végrehajtott valós harci körülmények közötti alkalmazás idejének növelésével annak érdekében, hogy a felszerelés összes hibáját kijavítsák. A cél elérése érdekében a teljes programra mintegy 500 millió dollárt fordítottak. Egy készlet Land Warrior ára hozzávetõlegesen 70 ezer dollár.
Európában ebben a folyamatban Franciaország és Németország jár az élen. A két ország szinte közvetlenül azután – 1996-ban – elkezdte saját fejlesztéseit, hogy tudomásukra jutott az amerikai kezdeményezés. A franciák és a németek az elsõ prototípusokat a jugoszláviai során tesztelték valós harci körülmények között. A típus alacsony hatásfoka miatt a program további finanszírozását megszakították.
A projekt akkor került újra elõtérbe, amikor a francia és német hadsereg egyes egységeit Afganisztánban vezényelték.
Franciaország még 2003-ban egy tender során a Sagem céget választotta ki a FELIN-I felszerelés elsõ generációja befejezõ munkálatainak elvégzésére. A 2004-ben aláírt szerzõdés értelmében a cég 2010-ig 22 500 darab felszerelést kell hogy átadjon 20 gyalogsági ezred állománya részére és további 9000 felszerelést a páncélos-, mûszaki és tüzérségi csapatok számára.
Az elsõ 50 mintadarab 2007 szeptemberében került átadásra az Afganisztánban békefenntartó feladatokat ellátó erõk részére. A következõ 358 darab felszerelést ez év februárjában tervezik átadni. Az év végéig tervezik az Afganisztánban állomásozó erõk bevonásával a mintadarabok csapatpróbáját. Az elsõ ezer darab, már sorozatban gyártott felszerelés átadását 2008 végére tervezik. Várhatóan 2009 közepére a gyalogsági ezredek állományának kétharmadát felszerelik az új rendszerekkel, és 2010-ben a teljes állomány részére elérhetõ lesz a FELIN-I. 2015-ben várható a FELIN-II fejlesztési munkáinak kezdete.
A berendezés összsúlya, beleértve az elektronikai berendezéseket (rádió, navigációs mûszerek, video- és infrakamerák, irányító blokk), fegyvereket, lõszereket, sisakot, az egyenruhát, a golyóálló mellénnyel és a rendszerek ellátásához szükséges elektromos telepekkel eléri a 25 kilogrammot. A felszerelések öt különbözõ konfigurációban fognak készülni.
A felszerelés része az 5,56 mm kaliberû, Giat FAMAS F1 típusú rohampuska, a 7,62 mm-es, Giat FR-F2 típusú mesterlövészpuska, valamint az 5,56 mm-es FN Herstal Minimi típusú könnyûgéppuska. A fegyverek számítógépes célzórendszere a katonák sisakján lévõ mini monitorokhoz csatlakozik, ami nagymértékben megkönnyíti a célzást.
Németországban a Bundeswehr a Rheinmetall Defence Electronics GmbH-val kötött 2006 végén megállapodást 34,4 millió dollár értékben az IdZ-ES (Infantrymen of the Future – Enhanced System) felszerelés második generációjának kifejlesztésére. Az elsõ húsz mintadarabot 2007 májusában kellett a cégnek leszállítania. A felszerelés próbája már zajlik az Afganisztánban szolgálatot teljesítõ egységeknél.
Infantrymen of the Future – Enhanced System
Az IdZ-ES felszerelés súlya mindössze 6,5 kilogramm, amibe nem tartozik bele a kerámiabetétes golyóálló mellény, a kiegészítõ felszerelések, valamint az egyéni feladat-végrehajtáshoz szükséges speciális berendezések. A felszerelés részegységekbõl áll, ennek köszönhetõen a katona csak azokat a részegységeket kell, hogy magára öltse, magával vigye, amelyek a konkrét feladat-végrehajtáshoz szükségesek. Az új IdZ-ES fejlesztésének befejezése 2008 végére, 2009 elejére várható.
A felszerelés alapfegyvere a G-36 típusú automata puska, az MP7A1 típusú géppisztoly, a 40 mm-es, G36 típusú gránátvetõ, az MG4 típusú géppuska, valamint a G82 típusú, nagy kaliberû mesterlövészpuska.
Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Svédországban és Ausztráliában a hasonló felszerelések még csak fejlesztési stádiumban vannak, ami a késõi kezdésnek köszönhetõ. Nagy-Britannia csak 2003-ban kötött szerzõdést a Thales konzorciummal, míg Spanyolország csak 2006-ban az EADS céggel. Svédország 2006-ban, Ausztrália pedig 2004-ben kezdett foglalkozni a kérdéssel.
Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ezek az országok mikor kezdték el saját projektjeiket, a mintadarabok tesztelését már 2008-ra tervezik. Ez elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a koncepció és a szükséges technológia szinte már rendelkezésre áll. A fõ fejlesztések az Egyesült Államokban zajlanak. Mindeközben a katonák már valós harci körülmények között használják az új felszereléseket az iraki és afganisztáni harcokban.
Lássuk, mi a helyzet Oroszországban…
Az orosz katonák számára készítendõ felszerelések fejlesztése a szövetségi célprogramok keretei között zajlanak. A program célja egy olyan egyéni felszerelés alapjainak elõállítása, amelyet a késõbbiekben különbözõ jellegû feladatok végrehajtása során egyaránt lehet alkalmazni.
A fejlesztés elsõ képviselõje a "Barmica", amelyet már sikeresen teszteltek, és amelyet már szállítanak a hadsereg számára. A felszerelés része a korszerûsített, 6B7-1M típusú sisak, a 6B23-1 típusú golyóálló mellény, a modernizált Kalasnyikov gépkarabély, a "Pecsenyeg" típusú géppuska és az RPG-29 típusú "Vámpír" aknavetõ. Korábban tervezték, hogy a felszerelés része lesz a még fejlesztés alatt álló AN-94 típusú gépkarabély, azonban a késõbbiekben ezt elvetették megbízhatatlansága, valamint a bonyolult konstrukció miatt.
A "Barmica" alapjain fejlesztették ki a "Ratnik" (Harcos) típusú felszerelést, amely elsõsorban korszerûsített rádió- és navigációs berendezésével tér el elõdjétõl. A felszerelés egyik új eleme a "GLONASSZ" típusú navigátorrendszer, valamint egy fejlesztés alatt álló elektronikus berendezés, amely információcserét, valamint parancsadási lehetõséget biztosít a harcmezõn.
A nyugati fejlesztésekhez hasonlóan az orosz vezetési rendszer automatizálásának fõ irányvonala is az összeköttetés biztosítása minden hierarchiai elem részére – a katonától az ezredparancsnokig bezárólag. A katona rendszerének eleme egy kommunikátor, amely biztosítja az információ továbbítását hang és számítógépes formában egyaránt, valamint lehetõvé teszi a harcászati helyzet ábrázolását a karra erõsített monitoron keresztül.