H&K MP5 – A Heckler & Koch MP5 géppisztoly
Amikor a HK fegyvergyár mérnökei a hatvanas évek elején megalkották az MP5 géppisztolyt, még nem is sejtették, hogy világhódító útra fog indulni. A fegyvert eredetileg az NSZK határõrsége és rendõrsége számára készítették, ahol is 1966-ban rendszerbe állt.
Hamar felismerték mások is a fegyver kiválóságát, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Németország mellett számos más ország hadserege, de fõleg rendõrsége rendszeresítette. Még olyan országok is (pl. USA), ahol több híres fegyvergyár mûködik, az MP5-öst vásárolták meg speciális egységeik részére, és az M-16-os különbözõ változatai mellett használják. A különleges alakulatok közül pl. az alábbiak alkalmazzák a fegyvert: Delta Force, Navy Seal, SAS, GSG9.
Az MP5-ös géppisztoly közeli rokonságban áll a G-3-as automata puskával, amely szintén a HK fegyvergyár terméke. Tulajdonképpen a G-3-as kicsinyített változata. (A G-3-as pedig több vonatkozásban a második világháborús MP-44-essel mutat hasonlóságokat.)
A fegyvert a 9×19 mm-es Parabellum-ûrméretre gyártották, és elõször egyenes szekrénytárat alkalmaztak hozzá. Ezt 1978-tól felváltották ívtárral, ami jobb adogatást tesz lehetõvé. A tokot lemezbõl sajtolták, amely magában foglalja a csövet is. A tokot hátulról lezáró elem többfajta megoldású lehet. Az alapváltozatnál egy mûanyag tusa volt a fegyveren. Készült betolható fém válltámaszos változat is, sõt olyan záróelem is létezik, amelyen semmi sincs. A záróelemeket egy kitolható csap rögzíti a tokhoz, így könnyen szétszerelhetõ és cserélhetõ. A mellsõ ágy is mûanyagból van, formája késõbb megváltozott. A mellsõ ágyat szintén egy csap kitolásával lehet leszerelni a fegyverrõl. Külön egységet alkot az elsütõszerkezet. Ez a hátsó markolattal egybeöntött mûanyag házban van, amely hasonlóan csapos rögzítéssel kapcsolódik a tokhoz. Látható, hogy a fegyver szerelése rendkívül egyszerû, semmiféle szerszámra nincs szükség. Az elsütõszerkezete alkalmas egyes és sorozatlövés leadására, de a késõbbiek során már készítették rögzített hármas sorozatra (tûzlökés) alkalmas elsütõszerkezettel. (A rögzített sorozat – a tûzlökés – azért hasznos, mert megállapították, hogy sorozatlövéskor a fegyver nagymértékû elmozdulása miatt 3-4 lövés után a lövedékek már nem is találják el a célt. Ezért hasznos, ha lõszer-takarékosságból három lövés után leáll a tüzelés.)
A tûzváltó kart a hátsó markolat felett, mindkét oldalon megtaláljuk. Hüvelykujjal lehet kezelni. Az elsõ verzióknál még betûk jelölték a különbözõ tüzelési módokat, ma már a lövedék szimbólumaival jelzik, ami sokkal egyértelmûbb.
Irányzéka érdekes megoldású. Egy ferdén elhelyezett gyûrû, amelyen lyukak találhatók, és a távolságnak megfelelõen lehet elforgatni. Amennyiben az irányzékon lévõ lyuk elfedi a célgömb karikáját, úgy az irányzóvonallal egybeesik. Ez nagyban megkönnyíti a kapáslövések leadását, különösen egy akció során, amikor az amúgy is feszült idegállapotú lövésznek nincs elég ideje a hosszas célozgatásra.
Az alapváltozatok csõtorkolatánál a csövön bütykös kiképzést találunk. Erre bajonettzáras megoldással egy hangtompítót (esetleg csõszûkítõt a vaktöltény lövéséhez) lehet felhelyezni. A sátorvas elõtt található a tárakasztó (az AK-hoz hasonlóan), de a jobb oldalon nyomógomb formában is elhelyezték. Ez azonban kicsit távol van ahhoz, hogy a markolat elengedése nélkül egy normál ujjhosszúságú ember elérje. A felhúzókar a mellsõ ágy felett, bal oldalon található olyan formában, hogy kissé felfelé áll, így a balkezes lövõk is tudják kezelni. A felhúzókart hátsó helyzetében meg lehet akasztani a tok kialakított vájatában, és így a töltényûr nyitott helyzetben lesz. Természetesen a felhúzókar tüzelés közben nem mozog együtt a zárral. A tok tetején kialakított sínre különbözõ irányzékok, távcsövek szerelhetõk fel. A képen látható géppisztoly egy úgynevezett „holosight" irányzékkal van szerelve, amely mûködését tekintve olyan, mint a vadászgépek célzóüvege, a HUD. Egy ferdén elhelyezett üveglapra kis lézercéljelet vetít be, amely csak akkor látszik, ha a lövész egy bizonyos szögbõl néz. Ezért aztán a célzóvonal egybe fog esni a csõ tengelyével, így pontos lesz a találat. Természetesen elõzõleg a célzóberendezést is be kell lõni a fegyverhez, beállítva rajta azt a távolságot, ahol pontlövést szeretnénk elérni. A „holosigt" céljelének fényerejét szabályozni lehet, attól függõen, hogy a külsõ fényviszonyok milyenek. A célzóberendezés mögé felszerelhetõ egy éjszakai infracélzó is, így sötétben is pontos lövéseket lehet leadni. Mindez a technika sajnos nem olcsó mulatság, súlyos százezrekben mérik az árát! Tüzelés közben az MP5-ös olyan nyugodtan viselkedik, hogy még sorozatlövésnél is tenyérnyi helyen vannak a találatok. Ez köszönhetõ a zárszerkezet kiegyensúlyozottságának, amely egészen egyedi módon, késleltetõgörgõk segítségével mûködik, nagyon precízen. A fegyver tervezésekor eleve rendõri/belügyi felhasználásra gondoltak, amikor megalkották a hozzá tartozó hevederrendszert, amely igazán kiválóvá emeli a géppisztoly tulajdonságait.
Itt nem a hagyományos fegyverszíjra kell gondolnunk. Az MP5-nek speciális hevedere van, amelyet fixen csak a fegyver elején rögzítettek, a hátsó bújtatón csak át van vezetve, és a végén egy lasszószerû hurok található. A lövész ebbe a hurokba bújik bele, ezáltal a fegyver mindig az adott helyzetnek megfelelõen hordható, és onnan egyetlen mozdulattal elõrántható. A tárfészek bal oldalán található egy lemezbõl hajtott kampó, amelybe a heveder gyûrûjét kell beakasztani, amikor a géppisztolyt mellhelyzetben hordjuk. Ekkor a fegyver szorosan illeszkedik a mellünkhöz, így mindkét kezünk felszabadul, mivel a géppisztolyt nem kell tartani. Hasonló masszív helyzetbe hozható a hátunkon is, ekkor a gerincen függõlegesen áll a fegyver. Végül a csípõ mellett, csövével lefelé is lógatható. Mindhárom testhelyzetbõl pillanatok alatt tûzkész állapotba hozhatjuk a fegyvert, ekkor a megfeszülõ heveder stabilitást ad a lövéshez.
Már említettem, az elsõ változatokhoz képest megváltoztatták a mellsõ ágy formáját, mert ergonómiai szempontból szükségesé vált a javítása. Az új típusú mellsõ ágyak között van olyan, amelybe a kor igényeinek megfelelõen nagy erejû halogénlámpát vagy lézeres célmegjelölõt lehet belehelyezni. Ez a cserélhetõség nagyfokú variációs lehetõséget tesz lehetõvé, a mellsõ ágy és a tus vonatkozásában.
A fegyverhez 15, és 30 töltényt befogadó tárakat alkalmaznak, eleinte egyenes, késõbb íves kivitelben. Az USA fegyverpiacán az ottani igényeknek megfelelõen megjelent a géppisztoly erõsebb lõszerre készített változata. Így aztán .40 S&W, illetve .10 Auto kaliberben is elkészült a fegyver. Itt ismét egyenes tárat alkalmaznak. Egy klipsz segítségével két tár egymás mellé fogható, ami a gyors tárcserét könnyíti meg. Ezenkívül készítettek hozzá egy töltést, illetve egy ürítést segítõ toldatot, amelyet a tárajkakra felhelyezve végezhetõ el a mûvelet. (Aki már töltött, ürített tárat, tudja, milyen idegõrlõ, aprólékos munka.)
Típusváltozatok
Az alaptípuson kívül még két változatot különböztethetünk meg.
A géppisztolynak létezik egy egészen speciális változata, az SD. Ez egy fixen beépített hangtompítóval felszerelt típus. Könnyû felismerni, mert a vaskos hangtompító teljesen végigér a fegyveren. Mellsõ ágya teljesen különbözik a standard változatokétól. Ehhez a fegyverhez nem szükséges subsonic lõszert alkalmazni, a normál lõszer torkolati dörejét is kiválóan csillapítja, kb. úgy, mintha egy .22 kaliberû kispuska hangját hallanánk. E hatásfok eléréséhez különleges megoldásra volt szükség. Az SD változat csöve jóval rövidebb (146 mm), mint a standardé, kb. a hangtompító feléig ér. A csõ a töltényûrtõl kezdve sugárirányú furatokkal van ellátva, amelyeken a lõporgázok egy része már a lövés pillanatában kiáramlik. Ahol a csõ véget ér, a hangtompító még mindig jó darabon a lõporgázok útjában áll, így a kilépõ lövedék után a dörej szinte elenyészõ. Ennek viszont az az ára, hogy a fegyvernek kisebb a lõtávolsága, és a lövedék energiája is.
A K (kurtz) változat a legkisebb, alig nagyobb egy pisztolynál. Közvetlenül a tár elõtt rövid markolat található. Személybiztosítóknak vagy speciális alakulatoknak ideális fegyver. Általában a 15 lõszert befogadó tárral használják, hiszen így megmaradhat a kompakt mérete. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy ezt a fegyvert be lehet építeni egy diplomatatáskába úgy, hogy anélkül lehet lõni vele, hogy a táskából kivennénk.
A német precizitásnak köszönhetõen az MP5-ös rendkívül pontos, jó ergonómiájú, és kiegészítõ felszereléseinek köszönhetõen nagyon sokrétûen használható, akár nappal, akár éjszaka.
Értékelésünk úgy korrekt, ha megemlítjük a hátrányokat is. A precíz szerkezet nem mindig elõnyös, ugyanis a géppisztoly érzékeny a lõszerre. A tok sajátos kiképzése következtében belsejének a tisztítása meglehetõsen nehézkes. A zárszerkezet elég összetett, az oroszos egyszerûséghez szokott felhasználóknak eleinte fejtörést okozhat. Természetesen ezek a negatívumok mit sem rontanak az MP5-ös kiválóságán.